Rádió frekvencia

Rádió frekvencia

A rádiófrekvencia kifejezés olyan tulajdonságú váltóáramra utal, amelyet ha antennába vezetünk, akkor elektromágneses tér keletkezik, amely alkalmas vezeték nélküli sugárzásra és\vagy kommunikációra. Ezek a rezgésszámok az elektromágneses spektrum nagy részét lefedik kilenc kHz-től, ami még az emberi hallásküszöbön belül van, egészen három GHz-ig. Rengeteg készülék veszi hasznát a rádiófrekvenciás térnek: vezeték nélküli telefonok, mobiltelefonok, műholdas sugárzórendszerek, CB rádiók. Magyarországon a rádióhullámon történő adatátvitel leginkább a mobil szolgáltatókra korlátozódik. Eleinte szenzációnak számított a vezeték nélküli vonal, majd elterjedt a rövid szöveges üzenet, s most már akár képet is küldhetünk ugyanazon a készüléken. A vezeték nélküli átviteli mód az elektromágneses hullámokkal mutat szoros összefüggést. Az elektronok mozgásukkor elektromágneses hullámokat keltenek maguk körül, amelyek a szabad térben tovaterjednek. Ilyen hullámokat elsőként Heinrich Hertz német fizikus állított elő. Ezért róla kapta a mértékegységének nevét. Az elektromágneses hullám másodpercenkénti rezgésszáma a frekvencia. Ha egy elektronikus áramkörhöz megfelelő méretű antennát csatlakoztatunk, akkor az elektromágneses hullámokat szét lehet úgy szórni, hogy kicsivel arrébb venni lehessen őket. Az összes vezeték nélküli átviteli mód ezen az elven alapul. A vákuumban minden hullám a frekvenciájától függetlenül ugyanazzal a sebességgel terjed, ami a fénysebesség, amelynek értéke 3*108 m/s.

A teljes elektromágneses spektrum fő hullámsávja: röntgensugarak, gamma sugarak, ultraibolya sugarak, látható fény, infravörös sugarak, mikrohullámok és rádióhullámok. Ebben a sorrendben növekszik a hullámhossz és fordítottan arányos a frekvencia. A rádióhullám, a mikrohullám, az infravörös hullám és a látható fény a spektrumnak az a része, amely alkalmas információtovábbításra. Az ultraibolya, a röntgen- és a gamma sugarak a nagyobb frekvencia miatt még jobbak lennének az információtovábbításra, hiszen minél szélesebb a frekvenciatartomány, annál nagyobb az adatátviteli sebesség, de ezeket nehéz előállítani, és nem terjednek jól az épületekben és veszélyesek az élővilágra. Egyes adóegységek meghatározott sorrend szerint frekvenciáról frekvenciára ugrálnak, vagy az átvitelt szándékosan szétszórják valamilyen széles frekvenciasáv mentén. Ezt az eljárást szórt spektrumnak nevezik. Ez a technika különösen a hadseregben közkedvelt, mivel az ilyen adásokat igen nehéz fogni.

Rádióhullám

A rádióhullám emberi érzékszervvel nem érzékelhető felgyorsított elektronok halmaza. A rádióhullám a térben homogén (mindenhol jelen van) és elképzelni talán a vízbe dobott kő által keltett hullámok alapján lehet. Amíg a vízhullámok távolodnak a hullám keltette helytől, ugyanúgy távolodik a rádióhullám is az antennától, csak gyorsabban. A távolodás az elektronok haladási sebessége, azaz 300 ezer km másodpercenként. A vízbe dobott kő által keltett hullámok gyakorisága a kő tömegétől függ, és hullámhossznak hívjuk. A rádiótechnikában is hasonló az elv, a hullámhossz fordítottan arányos a frekvenciával. Ekkor kaptunk egy hullámhosszt méterben, aminek jelentősége van a felszereléskor és a kábel méretezésekor.

Terjedési sajátosság

A rádióhullámok terjedése a fény terjedéséhez hasonlítható. Egyenes vonalban terjed, ha nekiütközik valamilyen tárgynak, az anyagától függően vagy visszaveri, vagy elnyeli, esetleg egy részét elnyeli egy részét visszaveri. Az általunk használt 400 MHz-es sáv sajátosságánál fogva a légköri viszonyoktól függetlenül terjed, ami a rövidhullámú sávban (300 MHz-ig) megszokott, hogy a légkör egyik rétege a napfolttevékenységtől függően tükörként visszaveri a földre és így pattogva akár a földet is megkerüli. A 400 MHz-es rádióhullám kilép a föld légkörébe és elveszik, így nem beszélhetünk jó vagy rossz terjedésről. Az időjárás kis mértékben befolyásolja a rádióhullámok haladását, de ez elenyésző. Nagyobb távolságok elérésére (horizonton túl vagy hegy mögött) csak szórt rádióhullámok segítségével lehet, ezek vétele komoly irányított antennát és drága érzékeny adó-vevőt feltételez. A gyakorlatban, ezeken a helyeken, átjátszó adókat (repeatereket vagy reléket) használnak.

Ha nem akarsz lemaradni aktuális kedvezményünkről, iratkozz fel hírlevelünkre!

Oldalainkon HTTP sütiket használunk a jobb működésért. További információk